2016. december 3., szombat

Egy Szent Antal-lánc a csokoládé szellemében

Avagy hogyan jussunk el öt lépésben az aztékok Tollaskígyójától Gombóc Artúrig.



Mi is az a Szent Antal-lánc? Erre az év elején elhunyt polihisztor, Umberto Eco A Foucault-inga című regényében találtam meg a jó példamesét.




„Tapasztalatot, tudást halmoztam fel, és nem dobtam ki semmit. Mindent kicéduláztam. A céduláimat nem vittem számítógépre (a komputerek épp akkortájt kerültek piacra, Belbo úttörőnek számított), kézműves eszközökkel dolgoztam, de keresztmutatókkal ellátott, puha kartonlapokból én is létrehoztam azért egy memóriafélét. Kant→ködelmélet→Laplace… Kant→Königsberg→Königsberg hét hídja→topológiai teorémák… Kicsit úgy, mint amikor azt a játékos feladatot kapja az ember, hogy képzettársítás útján, öt lépésben jusson el a kolbásztól Platónig.
Lássuk csak: kolbász→disznó→sörte→ecset→manierizmus→idea→Platon”.



Lássuk csak a címbeli felvetést ezek után:

az aztékok Tollaskígyója→kakaóbab→kakaó→csokoládé → két film→Gombóc Artúr


A lépések részletesen:

Az aztékok Tollaskígyója→kakaóbab



1519-ben, amikor a spanyolok a mai Mexikó területére érkeztek, uralkodójuk, Montezuma xocolātllal kínálta Cortést. A maják birodalmában is ismert és fontos volt: a kakaóbabot más dél-amerikai kultúrákhoz hasonlóan fizetőeszközként (is) használták. Maga a kakaó neve is utal a kereskedelemre; a „cacau” eredetileg egy ige, jelentése: venni, cserélni, vásárolni. A kakaóbab a szertartásokhoz is esszenciális volt. Megpörkölték, ledarálták, vízzel habosra rázták (nagy zsírtartalma miatt nehezen oldódott), majd megitták a keserű italt, melynek eredeti neve xocolātl. Amikor a majákat legyőzték az aztékok, a hadisarcot kakaóbabban kellett kifizetniük. Az aztékok már ízesítették a keserű italt fahéjjal, ánizzsal, vaníliával, kukoricaliszttel, és a legfontosabb, hogy elkészítése során erjesztették is. Ennek köszönhetően sokkal lágyabb állagot és kevésbé keserű ízt értek el. cacaofaLegendájuk alapján a Tollas Kígyóistentől, Quetzalquetl-től kapták az istenek italát és eledelét, a csokoládét és a kukoricalisztet. A Tollas Kígyó elhagyta őket, de meghagyta, hogy visszatér még. Ezért, amikor a szakállas Cortés partra szállt, őt hitték a visszatérő Tollas Kígyónak. Uralkodójukhoz, Montezumához vezették, aki díszes aranykehelyben felszolgáltatta neki az isteni italt. Cortés észrevette a benne rejlő értéket, és lefoglalta az ősi ültetvényeket. Vérszemet kapott, magának kívánta az összes azték kincset, lemészárolta az aztékokat. Egy forrás szerint az őslakókat saját italuk segítségével győzték le: „Egyetlen pohárnyi belőle egy egész napra felfrissíti a katonát” – írta Cortés. A spanyol konkvisztádor hazájába visszautazván magával vitte a kakaóbabok titkát. Spanyolország tehát a csokoládé világkörüli útjának első megállója. A 17. századig az ország határain belül maradt, Európában nem terjedt el. Persze eleinte maguk a spanyolok se fogyasztották szívesen a keserű italt, először a mexikói spanyol apácák kezdték el ízesíteni szerecsendióval, fahéjjal, cukorral. (Forrás: Wikipédia)

Kakaóbab→Kakaó

A kakaó vagy kakaófa (Theobroma cacao) a mályvafélék (Malvaceae) családjába tartozó faj. Gyümölcse, a kakaóbab, az élelmiszeriparban fontos szerepet tölt be: a kakaóvaj, a kakaópor és a csokoládé alapanyagaként kerül felhasználásra.

kakaobab
Kakaófák sokfelé díszlenek Európa üvegházaiban. Szép termő példányai megtalálhatók a szegedi és a vácrátóti botanikus kertekben, a budapesti pálmaházban és a füvészkertben.

Kakaó→Csokoládé

A csokoládé szó a 16. század óta használt navatl indián nevéhez, a xocolātlhoz (ejtsd: sokolátl) hasonló hangzású névként került a világ legtöbb nyelvébe, így a magyarba is.




Már a toltékok is rájöttek, hogy a kakaóbabok íze más, hogyha a fán érik meg, mint ha éretlenül lepottyan a fáról, és beágyazódik a nedves, meleg, sáros talajba, s ott megerjed. Erjedés után kevésbé lesz keserű, míg jellegzetes aromáját megőrzi. Az erjedés során 5-10 nap alatt bontakozik ki a kakaó igazi ízvilága. Miután erre rájöttek, megváltoztak a szüretelési szokások is: a gyümölcsöt éretlenül levágták a fáról, belenyomkodták a földbe, majd kivárták az erjedési időt, majd lefejtették a gyümölcs húsát a magról és megszárították. A kiszáradt magokat megpörkölték. A magokról még nem tudták eltávolítani az összes gyümölcshús-maradványt, ezért táncos mozdulatokkal addig tapostak rajta, amíg minden maradvány le nem jött róla. Ezután újra megpörkölték, meghámozták, összezúzták mozsárban, és az így létrejött masszából öklömnyi golyókat formáztak.


Az elkészült golyókból készítettek italt, először összezúzták, majd hideg vízzel habosra keverték, chilivel és vaníliával ízesítették. Ez a kakaóital laktató és tápláló volt. A spanyolok a dél-amerikai népektől eltérően a kakaót forró vízzel öntötték fel és habbá vert tojásfehérjét kevertek hozzá.

Először a mexikói spanyol apácák kezdték koronggá és táblává formálni, mert így jobban kezelhető, tárolható és könnyebben adagolható. A szerzetesek mind jobb és jobb csokoládérecepteket kísérleteztek ki. A mexikói csokoládékészítés művelete igazán sok türelmet és kitartást igényel, mert a szilárd, száraz kakaóbabot addig kell zúzni, amíg ki nem válik belőle annyi zsiradék, hogy a porból massza képződhessen. A hagyományos előállítás során 1 kilogramm kakaóhoz 2 kilogramm cukrot, 10 dekagramm fahéjat és mandulát adnak. A fahéjat és a mandulát együtt őrlik, aztán egyenletesen adják hozzá a cukrot. (Forrás: Wikipédia)


7. ker. István u. Meinl Gyula Rt., 1928




Csokoládé→két film

Az első film a Csokoládé /Chocolat/, angol-amerikai romantikus vígjáték.  A lányával céltalanul utazgató Vianne Rocher (Juliette Binoche)csokoládéboltot nyit Lansquenet-ben, amely édes ínyencségeivel felszabadítja a helybeliek rejtett vágyait. Ám Reynaud grófja (Alfred Molina) meggyőződéssel vallja, hogy Vianne csokoládékülönlegességei erkölcsi romlásba taszítják a várost. Ellenségeskedésük egészen addig megosztja a kisváros lakóit, míg kis híján tragédia történik. (forrás: Port.hu)



Ez pedig egy másik Csokoládé című film online



két film→ Gombóc Artúr

A második film, a Pom-Pom meséi, melynek egyik főszereplője Gombóc Artúr. A rajzfilmsorozat Csukás István ötlete alapján, Sajdik Ferenc megrajzolásával készült. Gombóc Artúr karakteréről a leginkább köztudott, hogy rajong a csokoládéért. Az egyik epizódban Pom Pom elmeséli, hogy Gombóc Artúr egy különösen kövér madár, aki már röpképtelenné vált, ezért úgy döntött, különleges fogyókúrába vág, mely szerint kizárólag csokoládét ehet. A fogyókúra természetesen nem vezet eredményre. (Forrás: Wikipédia)




“…csokoládét, a lapos csokoládét, a tömör csokoládét, a lyukas csokoládét, a csomagolt csokoládét, a meztelen csokoládét, az egész csokoládét, a megkezdett csokoládét, az édes csokoládét, a keserű csokoládét, a csöves csokoládét, a mogyorós csokoládét, a tejcsokoládét, a likőrös csokoládét, a tavalyi csokoládét, az idei csokoládét, és minden olyan csokoládét, amit csak készítenek a világon!”

Antalffy Yvette

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése