Csillagánizs

Téli ételek és italok fűszere a csillagánizs. Ételeink dekorációja, de akár asztaldísz is lehet belőle. Immunerősítő hatása miatt a gyógyászatban is használják.

Termése

A csillagánizs (Illicium verum) a Schisandraceae családba tartozó Illicium nemzetség legismertebb növényfaja. Egyéb elnevezései: csillagos ánizs, kínai ánizs vagy ánizscsillag. Igen kellemes, a Magyarországon ismertebb, de tőle rendszertanilag távol eső ánizshoz (Pimpinella anisum) hasonló aromájú, de annál valamivel erősebb illatú, édeskés ízű, Dél-Kínában őshonos gyógy- és fűszernövény, több étel- és italkülönlegesség neki köszönheti különleges ízét és illatát.

A Dél-Ázsiában is termesztett örökzöld fának a termése sugarasan, csillag alakban helyezkedik el, benne 3–4 mm nagyságú mag fejlődik. Illóolajat, csersavat, cukrot, fehérjét tartalmaz, jellegzetes illatát és ízét az illóolajának nagy részét kitevő anetolnak köszönheti.

Elterjedése Európában

Londonba a nagy angol utazó, Sir Thomas Cavendish közvetítésével érkezett 1588. szeptember 9-én, aki Fülöp-szigetekről hozta magával. A kínai és vietnami konyha ismertté válásával azonban Európában is egyre többet kezdték használni lekvárok, szirupok ízesítésére, és az ánizsmagból desztillált drágább ánizsolaj helyettesítésére. A 17. században egyre inkább elterjedt Európában, például a cári udvarban a tea ízesítésére is használták.

Felhasználása
Több területen is hasznosítható: előszeretettel alkalmazzák a konyhaművészet szerelmesei, gyógyászatban is ismert alapanyag és virágzása idején megcsodálhatjuk az örökzöld fa virágát is. Fontos azonban, hogy ne keverjük össze a rokonságába tartozó japán csillagánizs növénnyel, ami étkezésre nem használható, mert toxikus mérgező anyagot, anisatint tartalmaz. Az Európai Unióba néhány alkalommal összekeveredve importálták őket, amelyek ételmérgezésekhez vezettek, ezért behozatalukat a 2002/75/EK bizottsági határozat külön szabályozta. Mivel a határozatban előírt ellenőrzések során nem került elő újabb szennyeződés, ezért a jogszabályt másfél évvel később, 2003 augusztusában hatályon kívül helyezték.

Konyhában

Ínyencségre vágyók jellegzetes íze és illata miatt kiválóan használhatják sütemények, gyümölcslevesek, kompótok, édes borok, teák készítéséhez. Az egyik alapvető összetevője a Gallianónak, a Sambucának, a Pastisnak és más ánizsos likőröknek. Az európai ánizs mellett változó mennyiségben használják az abszint készítésekor.

Gyógyászatban

A hagyományos kínai orvoslás ajánlja elsősorban reumatikus fájdalmak enyhítésére, görcsoldó hatása miatt. Szélhajtó, ízjavító hatása miatt gyomorerősítő, étvágyjavító teakeverékek, fogkrémek és szájvizek alkotórésze. A tamiflu nevű influenza elleni antivirális gyógyszer hatóanyaga a növényből is előállítható sikimisav. Influenzajárványok és pánik esetén többszörösére emelkedik a tamiflu értékesítése.

Érdekesség, hogy 2005-ben időszakos hiány mutatkozott a csillagánizsból, mert belőle állították elő az akkor kitört influenzajárvány elleni gyógyszert.

A kínai orvoslás a megelőzésre is kiemelt hangsúlyt fektet, ezért az influenza elleni védekezés során is előnyben részesíti a természetes gyógynövényeket és ezek között kiemelt helyen ajánlja a csillagánizs fogyasztását elsősorban az immunrendszer megerősítése érdekében.



(Forrás: wikipédia)

Kurkuma, avagy indiai sáfrány

A kurkuma (Curcuma longa, népies nevén kurkunna gyökér vagy indiai sáfrány) fűszer- és gyógynövény. Hazája Ázsia, Kína és az indiai szigetek.

A fűszert a sárga színű, a közönséges gyömbérére emlékeztető gyöktörzsében és gumójában (Curcumae rhizoma) lévő méregmentes, sárga festékanyaga (kurkumin) adja, amit sajátos aromája és sárga festőszíne miatt kedvelnek.

Története

Indiában már évezredek óta ismerik és használják, innen indult világhódító útjára. Sokáig a jómód jelképének tartották, és az egész test megtisztítását várták tőle. Indiából kereskedők által jutott be Európába és az ókori Görögországba. Sárga gyömbérnek először a görögök nevezték, és csak a 18. század második felében kapta meg mai nevét. 

Európában a híres svéd botanikus, Linné fedezte fel 1753-ban, és nevezte el Curcuma longának. 

A 18. században már Marco Polo is feljegyezte, hogy a kurkuma a sáfrányra emlékeztető termény, bár ténylegesen nem olyan, mint a sáfrány, de hasonló célokra megfelel. 

Nálunk eddig elsősorban fűszernövényként alkalmazták, főleg azért, mert szép sárga színt ad az ételeknek.

Érdekességek

A hinduk igen tisztelik a kurkumát, esküvőkön a vőlegény kurkumapasztába mártott, megszentelt fonalat köt menyasszonya nyakába. Indiában az asszonyok kurkuma-készítéssel foglalatoskodnak. A kurkuma gyökerét fűszálakkal és banánlevelekkel kibélelt nagy gödrökben tartják. Onnan aztán kiszedik, megszárítják, szétdörzsölik, és kosarakban kisajtolják. A kiszivárgó nedűt bambusznád-csövekben fogják fel. Isszák is, hajkenőcsnek is használják.

Étvágygerjesztő

A Worcester-mártás és a curry fűszerkeverékek alkotórésze, de használják tésztafélék, levesek színének, ízének javítására is. Étvágygerjesztő hatású.


A kurkuma legfeljebb 5%-ban tartalmaz kurkumint, ami egy polifenol vegyület. A kurkumin maga a kurkuma hatóanyaga és sok helyen használják az élelmiszerekben adalékanyagként, de napjainkban inkább az ízületi problémákra gyakorolt jótékony hatása miatt kezdik megismerni és keresni. Hazánkban több gyártó is kiadta a maga készítményét, de érdemes utánaolvasni, melyik milyen hatóanyag-tartalommal rendelkezik. A kurkumin pH-indikátor, vagyis savas közegben sárgásabb, lúgos közegben élénk pirosas színezetet vesz fel.

Dísznövény

Ezt a különleges trópusi növényt már saját otthonunkban is nevelhetjük, mint dísznövényt. A kurkumát thai tulipánnak is nevezik. Ma már világszerte kapható kereskedelemben, így hazánkban is. Cserepes dísznövényként találkozhatunk vele virágüzletek polcain, vagy kertészetekben is. Azért lett igen kedvelt dísznövény világszerte, mert tartása igen egyszerű, virágzási ideje akár három hétig is eltarthat. A szobanövényként ismert curcumát ősszel nyugalmi állapotban kell tartani, ilyenkor nem kell locsolni, hidegtől mentes helyen kell átteleltetni. A virágzás végén vágjuk le az elszáradt virágokat, csökkentsük le a víz mennyiségét, és tegyük el pihenni a növényt, akár úgy, hogy kivesszük a földből a gumóját és egy száraz meleg helyen tároljuk. Szaporítani tőosztással, vagy a gyöktörzs feldarabolásával tudjuk.

A kurkuma, mint gyógyító (fű)szer


A kurkuma azonban nem csupán fűszerként, festékanyagként és dísznövényként közkedvelt. Gyógynövényként még sokoldalúbban alkalmazható. A hagyományos indiai gyógyászatban, a több ezer éves múltra visszatekintő ájurvédában ősidők óta alkalmazott gyógyító szer, gyógyító fűszer. De már i. e. 600-ban Asszíriában is feljegyezték jótékony hatásait. Az ókor leghíresebb görög orvosa, Dioszkoridész ugyancsak megemlíti.


Forrás 1. 2.

Szegfűszeg + egy egyszerű forralt bor recept

A forralt bor jellegzetes fűszere szegfűszeg, a fahéj mellett. 

A szegfűszeg (Syzygium aromaticum, régi nevén: Caryophyllus aromaticus) a 18. századig csak őshazájában, a Maluku-szigeteken termett, és halálbüntetés járt annak, aki ki akarta csempészni. Manapság főleg a trópusi Afrikában, Zanzibáron és Madagaszkáron termesztik.


Ennek a 15–20 méter magasra is megnövő, meleg- és vízigényes mirtuszfélének a levelei lándzsásak, örökzöldek. Halványlilás-rózsaszínű virágai a hajtások csúcsain nyílnak.

A fűszert a pirosló virágbimbókból készítik: a zsenge bimbókat pálmalevélbe csomagolva szárítják, amíg a közismert barnára nem sötétednek. A fiatal bimbók a legillatosabbak. Alakjuk szögre emlékeztet, innen a szegfűszeg név.

Trópusi, meleg- és vízigényes növény. Magvetéssel szaporítható. A magoncok csak 9–12 éves korukban kezdenek virágozni.

Felhasználása

Kesernyés, kissé égető, erősen aromás ízét a sok illóolaj adja: ezt a likőriparban és kozmetikai szerek gyártásához is felhasználják. 

Lássunk egy egyszerű forralt bor receptet:

• 1 dl vörösbor
• 2 dl víz
• 7 evőkanál cukor
• 7 szem szegfűszeg
• 1 rúd fahéj
• fél citrom karikákra vágva
• 1 egész alma cikkekre vágva

A vízben a cukrot, szegfűszeget, a fahéjat, és az almakarikákat esszenciává összeforraljuk 10-15 percig. Majd a bort egy edényben elkezdjük melegíteni, és közben rászűrjük az esszenciát. Figyeljünk rá, hogy ne forrjon fel!

A jó minőségű szegfűszeg szétnyomva olajat enged, vízbe téve fejjel lefelé süllyed. Pikáns mártások, paradicsomos és boros ételek, páclevek és főleg sütemények ízesítésére használják. 

Savanyúságokba is tehető, finom, különleges ízárnyalatot ad a savanyúságnak. 

Fahéjjal kombinálva többféle, főleg gyümölcsös, illetve alkoholos italt ízesítenek vele.

Nemcsak a szárított bimbót használják, de a virágot is – Indonéziában például cigaretta illatosítására is. 

A bimbójából, szárából, leveléből és magjából sajtolt illatos olajat a gyógyászatban alkalmazzák. 

A szegfűszegolajban sok (15% körül) az eugenol, ami a vanillin egyik fő aromaanyaga. A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben Caryophylli floris aetheroleum néven hivatalos drog. (Forrás: wikipédia)

Tudta-e?

Hogy szegfűszegolaj a fogfájást is csillapítja? Kenje az olajat közvetlenül a rossz fogra. Az elején ugyan csípni fog, de később áldásos enyhülést nyújt.
De néhány szem egész szegfűszeget szájba véve, hagyja őket átázni és felpuhulni, majd rágja össze az egészséges fogaival, hogy kiengedje az olaját, végül hagyja a fűszerdarabkákat a fájó fogadon legfeljebb fél óráig.

A Fűszer szigeteken is nővő, ihaj-csuhaj fahéj

A karácsonyi vásárokon terjengő egyik illat őtőle ered, hiszen a mézes- és kürtőskalácsba, sőt a forralt borba is kerül belőle.


Magyarországra a 15. században érkezett, és gyorsan beépült a nemesi konyha fűszerei közé.

Mintegy 300 éven át harcoltak egymással a portugálok, franciák és angolok a fahéj kereskedelmi monopóliumának megszerzéséért. Ez a fűszerháború számos emberáldozatot követelt.

1522-ben Magellán hajóiból csak egy tért vissza a Fűszer-szigetekről, ám több száz mázsa fűszerrel megrakodva. A hajó kapitánya jutalmul magas rangot és címerhasználati jogot kapott. Címerét két fahéjrúd, három szerecsendió és tizenkét szegfűszeg díszítette.

Aztán fahéjat a 18. század végén hatalmas mennyiségben hozták be Európába. A hollandok valóságos fahéjhegyeket égettek el, hogy megakadályozzák árának zuhanását, ám az hamarosan így is annyira mérséklődött, hogy már mindenki asztalára jutott belőle.

Mára a fahéj egyáltalán nem drága fűszer – még akkor sem, ha a régi magyar konyhához hűen nemcsak az édes alapú recepteknél, hanem a levesekhez és a sültekhez kínált mártásokba is teszünk belőle egy-egy csipetnyit. 



A fahéj a fahéjfa és/vagy a kasszia kérgéből készült fűszer.

Már az ókorban is rendkívül keresett volt; Indiából és Srí Lankáról több mint 2000 éve exportálják. A fűszerkereskedők valóságos rémmeséket terjesztettek róla, hogy magasan tartsák az árát. Az efféle „hírek” alapján írta le Plinius, hogy csak szörnyű denevérektől védett, eldugott mocsarakban terem.

Három fajtáját ismerjük:

ceyloni,
kínai és
malabári fahéj.

A fahéjfa Srí Lankán és a Szunda-szigeteken honos, a kasszia Kínában. A vadon is termő, de termesztésbe is vont trópusi fák ágainak lefejtett, sötétbarna kérge a jellemző illatú, édeskés, csípős, kissé fanyar ízű fűszer (Cinnamomi cortex).

A két főbb variáns íze különböző. Az amerikai konyhában népszerű kínai (kasszia) fahéjban a csípős íz dominál, míg az Európában ismertebb ceyloni (zeylanicum) fajta enyhébb, pikánsabb ízű. Őrletlen állapotban kinézetük is könnyen megkülönböztethető: a ceyloni fahéj vékonyabb (papírszerű), a kínai 1 mm-nél vastagabb és fás.


Vágott darabokban vagy őrölve forgalmazzák. Illóolajat, csersavat, nyálkát, gyantát, cukrot, keményítőt és fahéjaldehidet tartalmaz.


A konyhában

Őrölt állapotban mézeskalács, almás lepény, rétes, zsírban sült fánk, rizsételek, tejes ételek, míg egész állapotban kompótok, befőttek, gyümölcslevesek, forralt borok és egyéb italok készítéséhez használatos. Kiválóan hangsúlyozza például a szilva ízét.

VassÁkosRecept.blogjában a ParaPapriSzószba is került belőle.

A gyógyászatban

A gyógyászatban emésztésserkentő, étvágyjavító, gyomorerősítő hatása miatt használják. A fahéj serkenti az emésztést, és hurutok ellen is kiváló, legalábbis a régi korok orvosai szerint. Talán ezért szerepelt régen a nehezen emészthető ételek sora végén az illatozó fahéjas sütemény.

Indiában bizonyos curryk alkotóeleme, a Közel-Keleten egyes húsételeket ízesítenek vele, például a tadzsint. Délkelet-Ázsiában fűszerkeverékek alkotórésze, így például a kínai ötfűszer-keverék fahéjból, csillagánizsból, szegfűszegből, szecsuani borsból és édesköményből áll.
Egyre inkább ízesítenek vele sós ételeket, például a bárányhúst, de ilyenkor kevesebbet használnak belőle, mint a desszertekhez. Kevésbé ismert, hogy a konyhaművészet kis mennyiségben ízfokozóként használja.
A leveleiből nyert illóolajat az illatszeriparban és szájápolószerek készítésére használják.

Egészségre gyakorolt hatása

A fahéj az emésztőszervekre gyakorolt hatásai mellett a szív- és érrendszerre, valamint a vércukorszintre is jótékonyan hat. A Brit Diabétesz szövetség lapjának októberi száma egy olyan, 12 hetes vizsgálatról számolt be, amelyben igazolták, hogy napi két gramm fahéj jelentősen csökkenti a vércukorszintet és a vérnyomást. A londoni Imperial College kutatói abból a korábbi eredményből indultak ki, mely szerint napi fél teáskanál fahéj a II. típusú cukorbetegeknél jelentősen csökkenti a vércukorszintet, a triglicerid-szintet, az LDL (káros koleszterin) és a teljes koleszterin szintjét. Ezután megállapították, hogy két hónapig napi 2 g fahéj elfogyasztása jelentősen csökkenti a rosszul kontrollált II. típusú cukorbetegek HbA1c szintjét és magas vérnyomását. Ezért a fahéj étrend-kiegészítőként való fogyasztása egy újabb lehetőség a vércukorszint és a vérnyomás szabályozására – természetesen a gyógyszeres kezelés mellett.
(forrás: wikipédia)

Maluku-szigetek "leánykori neve": Fűszer szigetek

Egy kis földrajzóra

A Maluku-szigetek (Molukka-szigetek, Molukkák, régebben: Fűszer-szigetek): Indonéziához tartozó szigetcsoport a Fülöp-szigetektől délre — összesen mintegy ezer kisebb-nagyobb szigettel.

A szigetek a Csendes-óceán résztengereiből: 

a Molukka-tengerből,
az Arafura-tengerből,
a Seram-tengerből és
a Banda-tengerből
emelkednek ki.

Voltaképpen nem egy szigetcsoportról van szó: a „Maluku-szigetek” név az Új-Guinea és a Szunda-szigetek közötti szigetek összefoglaló neve. Földrajzilag három csoportra oszthatók: északi, középső és délkeleti Maluku-szigetekre.

Az északi szigetek közül a fontosabbak:

Halmahera 17 780 km²,
Morotai,
Ternate,
Tidore,
Bacan-szigetek,
Sula-szigetek.

A középső szigetek közül a fontosabbak:

Ambon,
Seram 17 141 km²,
Buru 9505 km²,
Banda-szigetek,
Gorong-szigetek,
Watulebe-szigetek,
Lusipara-szigetek.

A délkeleti szigetek közül a fontosabbak:

Wetar,
Gurung Api,
Damar,
Babar,
Leti-szigetek,
Sermat-szigetek,
Tanimbar-szigetek,
Kai-szigetek,
Aru-szigetek.

A szigetek összesített területe 74 504 km² (Világjárók), illetve 74 505 km² (MNL).

Földtani felépítésük

A szigetek többsége vulkáni eredetű; legtöbbjüket atoll környezi. Ternate aktív vulkánja 1651 m magas, Banda szigetén a 656 m-es Gunung Api vulkán („Tűz-hegy”) ugyancsak aktív. Az Aru-szigetek (Kapulanan Aru) felszíne sík, mocsaras.

Éghajlatuk
Éghajlatuk nedves trópusi:

az évi középhőmérséklet 25–27°C,
az évi csapadék 2000–4000 mm,
a relatív páratartalom többnyire 80% fölötti.

Növényzetük

A szigetek természetes növényzete trópusi esőerdő. Gyakoriak az illóolajokat tartalmazó fák; ezekről kapták a régebben használatos Fűszer-szigetek nevet. Az esőerdő domináns fái a különféle vasfák, fenyőfélék, rododendronok és eukaliptuszok — főleg örökzöldek. Foltokban tűnik fel a nyílt szavanna, a tengerparton pedig általános a mangroveerdő. Az esőerdőt a szigetek nagy részén kivágták, hogy megműveljék a földet.

Állatviláguk

A szigetek állatvilága az orientális és ausztráliai faunaterülethez tartozik a két faunaterület határsávjában a Wallace-vonaltól keletre. Sok a bennszülött faj.

A legjellemzőbb madarak:

mézevőfélék (Meliphagidae)
szélesfarkú jégmadár

malukui kakadu (Cacatua moluccensis)

fehérbóbitás kakadu (Cacatua alba)
kétszínű gyümölcsgalamb (Ducula bicolor) (Seram szigetén)
feketefejű lóri (Lorius domicella)

szivárványlóri (Trichoglossus haematodus)

Jellemző állata: 

babirussza (Babyrousa babyrussa)

A szigeteket Indonézia két tartományra osztja:

Maluku (székhelye: Ambon és
Észak-Maluku (székhelye: Ternate.
A két tartomány együttes lakossága 1 814 500 fő (Világjárók), illetve 2 094 700 fő (Terebess, 1995-ből), 212 000 fő (MNL, 1997-ből). Az őslakosság maláj és melanéz népelemek keveredéséből alakult ki. A sok bennszülött-európai vegyes házasság eredményeként az etnikum erősen kevert jellegű.

Indonézia egyéb részeitől eltérően a lakosság közel fele keresztény vallások híve:

38% protestáns,
6% római katolikus.
Az erős vallási megosztottság miatt gyakran alakulnak ki véres konfliktusok a mohamedánok és keresztények között. (Pl. Halmahera szigetén, 1999-2000 között, több ezer életet követelve.)

A szigetek belsejében többhelyütt fennmaradtak a természeti vallások.

Történetük

A szigeteket a 10. században kezdték el rendszeresen felkeresni az arab kereskedők. Ők terjesztették el az iszlám vallást, és ezután a szigeteken, illetve kisebb csoportjaikon több muszlim szultánság is alakult.

Az európaiak közül először a portugálok alapítottak telepeket:

1511, Ambon szigetén,
1512, Halmahera szigetén,
1522, Ternate szigetén.
A portugálokat a spanyol-portugál perszonálunió idején, a 17. század elején kiszorította a Holland Kelet-indiai Társaság (VOC):

Ambon 1608,
Buru 1622,
Halmahera, 1653.
Utolsóként Tidore sziget szultánja ismerte el a holland fennhatóságot 1667-ben.

Ezután a szigetcsoport a második világháborúig Holland Kelet-India része volt; a kereskedelem és a szigetek gazdasági jelentősége a 18. század végén lehanyatlott.

A britek két rövidebb időszakra:

1796–1802,
1810–1817
gyarmatosították a régiót.

A japánok 1942-ben szállták meg. 1950-ben Ambon és Seram bennszülött lakossága az indonéz függetlenségi háború sikerét kiaknázva megpróbált függetlenedni, és kikiáltották a Dél-Malukui Köztársaságot, de a törpeállamot Indonézia nem ismerte el, és hamarosan bekebelezte.

Gazdaságuk:
A vulkáni kőzetek málladékából képződött talaj termékeny; a gazdaság vezető ágazata a mezőgazdaság és a halászat. 

A fontosabb exportcikkek:

fa;
fűszerek:

szegfűszeg,

szerecsendió,

bors,

fahéj.

hal;

kopra.

Kevésbé jelentős:

rizs,
szágó,
dohány,
erdei gyanták,
vasfa,
rotáng (rattan),

kávé.

Bányászat:

nikkel,
kőolaj.

Forrás: wikipédia

Egy Szent Antal-lánc a csokoládé szellemében

Avagy hogyan jussunk el öt lépésben az aztékok Tollaskígyójától Gombóc Artúrig.

Mi is az a Szent Antal-lánc? Erre az év elején elhunyt polihisztor, Umberto Eco A Foucault-inga című regényében találtam meg a jó példamesét.

„Tapasztalatot, tudást halmoztam fel, és nem dobtam ki semmit. Mindent kicéduláztam. A céduláimat nem vittem számítógépre (a komputerek épp akkortájt kerültek piacra, Belbo úttörőnek számított), kézműves eszközökkel dolgoztam, de keresztmutatókkal ellátott, puha kartonlapokból én is létrehoztam azért egy memóriafélét. Kant→ködelmélet→Laplace… Kant→Königsberg→Königsberg hét hídja→topológiai teorémák… Kicsit úgy, mint amikor azt a játékos feladatot kapja az ember, hogy képzettársítás útján, öt lépésben jusson el a kolbásztól Platónig.
Lássuk csak: kolbász→disznó→sörte→ecset→manierizmus→idea→Platon”.

Lássuk csak a címbeli felvetést ezek után:

az aztékok Tollaskígyója→kakaóbab→kakaó→csokoládé → két film→Gombóc Artúr


A lépések részletesen:

Az aztékok Tollaskígyója→kakaóbab

1519-ben, amikor a spanyolok a mai Mexikó területére érkeztek, uralkodójuk, Montezuma xocolātllal kínálta Cortést. A maják birodalmában is ismert és fontos volt: a kakaóbabot más dél-amerikai kultúrákhoz hasonlóan fizetőeszközként (is) használták. Maga a kakaó neve is utal a kereskedelemre; a „cacau” eredetileg egy ige, jelentése: venni, cserélni, vásárolni. A kakaóbab a szertartásokhoz is esszenciális volt. Megpörkölték, ledarálták, vízzel habosra rázták (nagy zsírtartalma miatt nehezen oldódott), majd megitták a keserű italt, melynek eredeti neve xocolātl. Amikor a majákat legyőzték az aztékok, a hadisarcot kakaóbabban kellett kifizetniük. Az aztékok már ízesítették a keserű italt fahéjjal, ánizzsal, vaníliával, kukoricaliszttel, és a legfontosabb, hogy elkészítése során erjesztették is. Ennek köszönhetően sokkal lágyabb állagot és kevésbé keserű ízt értek el. cacaofaLegendájuk alapján a Tollas Kígyóistentől, Quetzalquetl-től kapták az istenek italát és eledelét, a csokoládét és a kukoricalisztet. A Tollas Kígyó elhagyta őket, de meghagyta, hogy visszatér még. Ezért, amikor a szakállas Cortés partra szállt, őt hitték a visszatérő Tollas Kígyónak. Uralkodójukhoz, Montezumához vezették, aki díszes aranykehelyben felszolgáltatta neki az isteni italt. Cortés észrevette a benne rejlő értéket, és lefoglalta az ősi ültetvényeket. Vérszemet kapott, magának kívánta az összes azték kincset, lemészárolta az aztékokat. Egy forrás szerint az őslakókat saját italuk segítségével győzték le: „Egyetlen pohárnyi belőle egy egész napra felfrissíti a katonát” – írta Cortés. A spanyol konkvisztádor hazájába visszautazván magával vitte a kakaóbabok titkát. Spanyolország tehát a csokoládé világkörüli útjának első megállója. A 17. századig az ország határain belül maradt, Európában nem terjedt el. Persze eleinte maguk a spanyolok se fogyasztották szívesen a keserű italt, először a mexikói spanyol apácák kezdték el ízesíteni szerecsendióval, fahéjjal, cukorral. (Forrás: Wikipédia)

Kakaóbab→Kakaó

A kakaó vagy kakaófa (Theobroma cacao) a mályvafélék (Malvaceae) családjába tartozó faj. Gyümölcse, a kakaóbab, az élelmiszeriparban fontos szerepet tölt be: a kakaóvaj, a kakaópor és a csokoládé alapanyagaként kerül felhasználásra.

kakaobab
Kakaófák sokfelé díszlenek Európa üvegházaiban. Szép termő példányai megtalálhatók a szegedi és a vácrátóti botanikus kertekben, a budapesti pálmaházban és a füvészkertben.

Kakaó→Csokoládé

A csokoládé szó a 16. század óta használt navatl indián nevéhez, a xocolātlhoz (ejtsd: sokolátl) hasonló hangzású névként került a világ legtöbb nyelvébe, így a magyarba is.

Már a toltékok is rájöttek, hogy a kakaóbabok íze más, hogyha a fán érik meg, mint ha éretlenül lepottyan a fáról, és beágyazódik a nedves, meleg, sáros talajba, s ott megerjed. Erjedés után kevésbé lesz keserű, míg jellegzetes aromáját megőrzi. Az erjedés során 5-10 nap alatt bontakozik ki a kakaó igazi ízvilága. Miután erre rájöttek, megváltoztak a szüretelési szokások is: a gyümölcsöt éretlenül levágták a fáról, belenyomkodták a földbe, majd kivárták az erjedési időt, majd lefejtették a gyümölcs húsát a magról és megszárították. A kiszáradt magokat megpörkölték. A magokról még nem tudták eltávolítani az összes gyümölcshús-maradványt, ezért táncos mozdulatokkal addig tapostak rajta, amíg minden maradvány le nem jött róla. Ezután újra megpörkölték, meghámozták, összezúzták mozsárban, és az így létrejött masszából öklömnyi golyókat formáztak.

Az elkészült golyókból készítettek italt, először összezúzták, majd hideg vízzel habosra keverték, chilivel és vaníliával ízesítették. Ez a kakaóital laktató és tápláló volt. A spanyolok a dél-amerikai népektől eltérően a kakaót forró vízzel öntötték fel és habbá vert tojásfehérjét kevertek hozzá.

Először a mexikói spanyol apácák kezdték koronggá és táblává formálni, mert így jobban kezelhető, tárolható és könnyebben adagolható. A szerzetesek mind jobb és jobb csokoládérecepteket kísérleteztek ki. A mexikói csokoládékészítés művelete igazán sok türelmet és kitartást igényel, mert a szilárd, száraz kakaóbabot addig kell zúzni, amíg ki nem válik belőle annyi zsiradék, hogy a porból massza képződhessen. A hagyományos előállítás során 1 kilogramm kakaóhoz 2 kilogramm cukrot, 10 dekagramm fahéjat és mandulát adnak. A fahéjat és a mandulát együtt őrlik, aztán egyenletesen adják hozzá a cukrot. (Forrás: Wikipédia)

7. ker. István u. Meinl Gyula Rt., 1928

Csokoládé→két film

Az első film a Csokoládé /Chocolat/, angol-amerikai romantikus vígjáték.  A lányával céltalanul utazgató Vianne Rocher (Juliette Binoche)csokoládéboltot nyit Lansquenet-ben, amely édes ínyencségeivel felszabadítja a helybeliek rejtett vágyait. Ám Reynaud grófja (Alfred Molina) meggyőződéssel vallja, hogy Vianne csokoládékülönlegességei erkölcsi romlásba taszítják a várost. Ellenségeskedésük egészen addig megosztja a kisváros lakóit, míg kis híján tragédia történik. (forrás: Port.hu)

Ez pedig egy másik Csokoládé című film online



két film→ Gombóc Artúr

A második film, a Pom-Pom meséi, melynek egyik főszereplője Gombóc Artúr. A rajzfilmsorozat Csukás István ötlete alapján, Sajdik Ferenc megrajzolásával készült. Gombóc Artúr karakteréről a leginkább köztudott, hogy rajong a csokoládéért. Az egyik epizódban Pom Pom elmeséli, hogy Gombóc Artúr egy különösen kövér madár, aki már röpképtelenné vált, ezért úgy döntött, különleges fogyókúrába vág, mely szerint kizárólag csokoládét ehet. A fogyókúra természetesen nem vezet eredményre. (Forrás: Wikipédia)

“…csokoládét, a lapos csokoládét, a tömör csokoládét, a lyukas csokoládét, a csomagolt csokoládét, a meztelen csokoládét, az egész csokoládét, a megkezdett csokoládét, az édes csokoládét, a keserű csokoládét, a csöves csokoládét, a mogyorós csokoládét, a tejcsokoládét, a likőrös csokoládét, a tavalyi csokoládét, az idei csokoládét, és minden olyan csokoládét, amit csak készítenek a világon!”

Antalffy Yvette